Kötelező ezt hallgatni hozzá !!:DD
*Liam szemszöge*
Ez miért miért pont velem történik ez ez biztos egy szörnyű állom amiből fel ébredek. És ott fog mellettem lenni. De sajnos csalódnóm kellet mert ez a szörnyű valóság. BÁRCSAK ANGYAL LEHETNE-gondoltam magamba. Sírva bámulom a folyót ami elnyelte testét. Miért nem lehet itt velem miért tette ezt talán ha figyeltem volna rá miután kiszálltunk az autóból akkor ez nem történt volna meg. Ez mind az én hibám és miért nem hallgattam a hangra ami suttogott. Vagy az volt maga a gonosz hangja. Igen létezik gonosz ha már egyszer van jó akkor rossznak is kell lenni-e. És most a gonosz elvette tőlem azt akit teljes szívből szeretek. Éreztem ,hogy valaki megfogja a vállamat. Nem néztem oda ,hogy kilehet csak sírtam. Most az legyen a legkisebb gondom ,hogy kilát meg így. Majd egy árnyat láttam gondolom ember lehet csak furán látok mert a könny a szem előtt fátylat húz. Jó már én is kíváncsi vagyok ki lehet az. Ezért kidörzsölöm a szememből a könny cseppeket. Ez idő alatt leült mellém a személy a homokba. Oldalra néztem és Mónit pillantottam meg az én drága húgomat. Látszott rajta ,hogy ő se jó kedvű. Biztos látta az egészet. Majd át ölelt .
-Semmi baj ne sírj.-mondta és szorosabban megölelt.
-Bárcsak ő is olyan lenne mint mi-szipogtam.
-Bárcsak.-ismételt meg engem.
-Köszi mindent.-mondtam majd el eresztettem.
-Szia.-mondta és elszállt.
Elindultam haza útközben néha gyalogoltam vagy futottam vagy szálltam. Dühömbe mikor haza értem úgy rúgtam be az ajtót és szaladtam fel a szobámba. Majd elkezdtem megint sírni de ez ,hogy csak egész nap itt sírok ez így nem jó.
-Liam mi nagyon sajnáljuk.-léptekbe mind a hárman. Nem szóltam semmit csak döntöttem a fejem a párnába. Nem halom ,hogy nyikordulna az ajtó gondolom még mindig ott állnak menjenek már ki. -Majd éreztem ,hogy besűped az ágy mellettem. Mellettem ,mellettem végül is mind a két felemen. Gondolom leültek. De ha nem válaszolok akkor mi a szart keresnek még mindig itt. Ez mind az ő hibájuk mert nekik kellet leórdítani szegény gyerek fejét. Meg ha nem engedték volna el akkor most is itt lenne velünk és a hülye bohokás vicceivel szédítene minket .
-Menjetek már innen nem értitek ,hogy nincsen szükségem rátok nektek csak a hírnév fontos az nem számít mit érez a másik ha nem üvöltöttétek volna le a fejét még mindig itt lenne velünk.-kiabáltam rájuk és kiszaladtam . Fotottam egyenesen előre majd ahol senki sem látott felrepültem. És vissza akartam szállni a tenger partra.
*Louis szemszöge*
Láttam a parton Liam-et majd a testvérét aki próbálja vigasztalni és ez mind az én hibám. Miért tettem azt csak egyszerűen féltem a fiuktól és a rajongóktól, hogy mit fognak mondani. És ezért tettem csak én hülye elfelejtettem ,hogy angyal vagyok. Akkor próbálkozási lehetőségem se lenne így sincsen. Most szerintem nem a vízbe áztatom magam ha nem oda megyek Liam-hez és beszélek vele. De mire kiértem nem volt ott. Ezért a bedohosodott szárnyimat kinyitottam. Jé egész nagyok.-gondoltam magamba és felszálltam.
-BÁRCSAK találkoznék most vele.
*Liam szemszöge*
Ez miért miért pont velem történik ez ez biztos egy szörnyű állom amiből fel ébredek. És ott fog mellettem lenni. De sajnos csalódnóm kellet mert ez a szörnyű valóság. BÁRCSAK ANGYAL LEHETNE-gondoltam magamba. Sírva bámulom a folyót ami elnyelte testét. Miért nem lehet itt velem miért tette ezt talán ha figyeltem volna rá miután kiszálltunk az autóból akkor ez nem történt volna meg. Ez mind az én hibám és miért nem hallgattam a hangra ami suttogott. Vagy az volt maga a gonosz hangja. Igen létezik gonosz ha már egyszer van jó akkor rossznak is kell lenni-e. És most a gonosz elvette tőlem azt akit teljes szívből szeretek. Éreztem ,hogy valaki megfogja a vállamat. Nem néztem oda ,hogy kilehet csak sírtam. Most az legyen a legkisebb gondom ,hogy kilát meg így. Majd egy árnyat láttam gondolom ember lehet csak furán látok mert a könny a szem előtt fátylat húz. Jó már én is kíváncsi vagyok ki lehet az. Ezért kidörzsölöm a szememből a könny cseppeket. Ez idő alatt leült mellém a személy a homokba. Oldalra néztem és Mónit pillantottam meg az én drága húgomat. Látszott rajta ,hogy ő se jó kedvű. Biztos látta az egészet. Majd át ölelt .
-Semmi baj ne sírj.-mondta és szorosabban megölelt.
-Bárcsak ő is olyan lenne mint mi-szipogtam.
-Bárcsak.-ismételt meg engem.
-Köszi mindent.-mondtam majd el eresztettem.
-Szia.-mondta és elszállt.
Elindultam haza útközben néha gyalogoltam vagy futottam vagy szálltam. Dühömbe mikor haza értem úgy rúgtam be az ajtót és szaladtam fel a szobámba. Majd elkezdtem megint sírni de ez ,hogy csak egész nap itt sírok ez így nem jó.
-Liam mi nagyon sajnáljuk.-léptekbe mind a hárman. Nem szóltam semmit csak döntöttem a fejem a párnába. Nem halom ,hogy nyikordulna az ajtó gondolom még mindig ott állnak menjenek már ki. -Majd éreztem ,hogy besűped az ágy mellettem. Mellettem ,mellettem végül is mind a két felemen. Gondolom leültek. De ha nem válaszolok akkor mi a szart keresnek még mindig itt. Ez mind az ő hibájuk mert nekik kellet leórdítani szegény gyerek fejét. Meg ha nem engedték volna el akkor most is itt lenne velünk és a hülye bohokás vicceivel szédítene minket .
-Menjetek már innen nem értitek ,hogy nincsen szükségem rátok nektek csak a hírnév fontos az nem számít mit érez a másik ha nem üvöltöttétek volna le a fejét még mindig itt lenne velünk.-kiabáltam rájuk és kiszaladtam . Fotottam egyenesen előre majd ahol senki sem látott felrepültem. És vissza akartam szállni a tenger partra.
*Louis szemszöge*
Láttam a parton Liam-et majd a testvérét aki próbálja vigasztalni és ez mind az én hibám. Miért tettem azt csak egyszerűen féltem a fiuktól és a rajongóktól, hogy mit fognak mondani. És ezért tettem csak én hülye elfelejtettem ,hogy angyal vagyok. Akkor próbálkozási lehetőségem se lenne így sincsen. Most szerintem nem a vízbe áztatom magam ha nem oda megyek Liam-hez és beszélek vele. De mire kiértem nem volt ott. Ezért a bedohosodott szárnyimat kinyitottam. Jé egész nagyok.-gondoltam magamba és felszálltam.
-BÁRCSAK találkoznék most vele.
kövit kérek:D
VálaszTörlésmajd legközzelebb :DD
Törlés