+1 fejezet

Sziasztok!
Hát itt lenne az utolsó fejezett nagyon örülök aki eddig olvasta és komizott . Nem vagyok annyira búcsúzkodós szóval jó olvasást az utolsó fejezethez! Sziasztok! 

*Liam szemszöge*

 Gondolom mindenkinek feltűnt ,hogy meghalt nekem is és ugye nem emlékeztem már rá. Ezért boldogan sétáltam haza Zayn-nel amikor. Anyu jött velünk szembe. És ő mondta mind ,hogy látták mennyire szenvedek és a tanács vagy mi a neve jó régen voltam angyal már elfelejtettem na szóval ők mondták ,hogy Louis még vissza tudom hozzni Zayn meg csak nézett nem tudta miről van szó. Ezért még én elő készítettem mindent anyu gyorsan felvázolta neki. Hogy mi történt. Nekem meg feljöttek az emlékek amikor bicikliztünk amikor csókolóztunk. Eszembe jutott minden nem is tudom ,hogy tudtam elfelejteni azt aki a világot jelenti nekem. Majd hívott Harry ,hogy hol vagyunk már gondolom neki is eszébe jutott de ő is ugy tudja ,hogy Louis leugrott a hídról. Ezért szóltam anyunak az én jobb kezemnek ,hogy Harry-nek meg Niall-nek is vázolja fel ezt az egészet. Persze telon magyarázkodhatott anyu telefonon keresztül oké. Akkor a  tanács megérkezett és nem akarták vissza adni Louis-nak a szárnyát sőt elkel titkolnunk előle ,hogy angyal ............. És wááááááá unom már annyi mindent kell viselni de ha Louis velünk van akkor minden rendben remélem emlékezni fog rám és folytathatunk mindent ott ahol abba hagytunk. Most épp egy interjúra rángattuk el az alvó Louis-t mert ugye valami izét itattak vele ,hogy csak álomnak higgye. A  nő rá is kérdezett miért alszik Louis de csak azt válaszoltuk ,hogy álmos volt de mindjárt felébred. Na hát ez így is lett.

-Nemmmmmm.-kiabálta.
-Mi a baj?-fordultam felé.
-Hol  vagyok hisz én meghaltam és neked miért nincsen  szárnyad itt mi történik és hol van az én szárnyam?-hadarta a kérdéseket.
-Nyugi Louis miről beszélsz?-kédeztem.
-Hát én angyal vagyok.-mondta.
-Louis nyugi ezt csak álmodtad.-mondtam.
-De de olyan valóságos volt.-mondta.
-Pont jó kor ébredtél meg mikorra már vége az interjúnak.-nevetett fel a nő.
-Akkor mehetünk haza?- kérdezte Louis.
-Nem sajnos még lesz egy koncert.-mondta Zayn.
-Ajj.-nyavajgot.

*Koncerten*

Mindent elterveztem bevallom az egész világnak ,hogy szerelmes vagyok Louis-ba.
-Üh Louis emlékszel arra amikor khmmm amikor csókolóztunk?-kérdeztem.
-Igen de miért?-kérdezte.
-Azért mert szeretlek.-mondtam.
-Én is.-mondta erre meg könnyebűltem és lágyan megcsókoltam majd siettünk fel a szinpadra.
-Most következik a Little........-mondani akarta Harry de nem tudta mert félbe szakítottam.
-Emberek mielőtt énekelnénk valamit el kell mondanom.-léptem előre.-szóval mint minden ember egyszer megtalálj álmai párját és vele éli le az életét vagy élete egy részét .-erre mindenki örömében kiabált "Ki az? Ki a barátnöd?" ilyen és ehhez hasonló kérdéseket.-Louis gyere ide!-mondtam.
-Liam olyan furán érzem magam.-mondta erre a szemébe néztem.

Megrémültem és próbáltam nem a szemébe nézni. Amikor is megláttam a közönség közt Móni-t. Egy telefonon szórakozott vagy mit csinált. Amikor üzentem jött.
"Most mondták ,hogy Louis-ból ilyen félig ember félig Zombi lesz."
De jó egy zombi pasim lesz.
-Na szóval én megtaláltam az igazit még pedig  Louis személyében.-mondtam vártam ,hogy elhurrogjanak de semmi. Ehelyett felálltak és tapsoltak.
Magam felé fordítottam és megcsókoltam majd ő is vissza csókolt.
-Nyugi még mindig a színpadon vagyunk .-szólt közbe Zayn.
-Sajnálom Zayn-ennyit bírtam kinyögni most vidám vagyok és semmi nem ronthatja el a kedvem.